Korábban megjelentek hírek a magyar sajtóban azzal kapcsolatban, hogy a magyar államnak jövő péntekig kellene kifizetnie a Budapest Airport 51 százalékáért járó vételárat, azonban a GFM friss közleményében cáfolta az értesüléseket.
A diákhitelezés intézményrendszerének átalakításáról szóló rendeletmódosítási javaslatot bocsátott társadalmi egyeztetésre a Gazdaságfejlesztési Minisztérium azzal a céllal, hogy az MFB kapacitásainak a kihasználásával, bizonyos párhuzamosságok megszüntetésével költséghatékonyabban működhessen a diákhitelrendszer.
Több lízingpiacot érintő intézkedés is jöhet a kormánytól a jövőben, a változtatások a logisztikai szektort, az elektromos járművekre való átállást és a magyar beszállítói piacot fogják érinteni – ismertette a terveket Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára a Magyar Lízingszövetség szerdai konferenciáján. A szakmai napon kiderült az is, hogy áll a lízingpiac, milyen lehet a jövője, és hogy milyen devizát részesítenek előnyben a szektor szereplői.
Az eddigi 45 százalékról 10 százalékra csökkenti tulajdonrészét az állam a Vienna Insurance Group biztosítócsoport a magyarországi üzletágában, vagyis az Alfa és az Union biztosítókban, az együttműködés stratégiai keretek közt folytatódik – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Az eladási árat nem árulták el, így az sem világos, milyen társadalmi-gazdasági értéke volt az elmúlt másfél év állami „kalandjának” a két biztosítóban, és mi indokolja a 10%-os tulajdon fenntartását a túladóztatott biztosítókban. Hamarosan újabb biztosítós bejelentés várható az államtól: fény derülhet a szintén csak átmenetileg állami kézbe vett Posta Biztosítók új tulajdonosára.
A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb létszáma Nagy Márton csütörtöki Hivatalos Értesítőben kihirdetett döntésének megfelelően 62 ezer fő lehet.
A Magyar Állam 87,5 milliárd forintért értékesíti a magyar Erste Bankban 2016-ban 38,9 milliárdért megszerzett 15 százalékos tulajdonrészét - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Az időközben kapott 20 milliárd forintos osztalékkal együtt több mint 2,5-szeres megtérülést ért el hét év alatt a magyar állam - tette hozzá a vevő Erste Group, ez egyébként nagyjából évi 14-15 százalékos hozamot jelent.
6 milliárd forintos támogatási kerettel mintegy ezer egyéni, vagy mikrovállalkozásnak minősülő társas vállalkozás jöhet létre idehaza egy új pályázat segítségével, amely 4,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kínál a kezdeti költségek fedezésére és a versenyképesség növelésére – jelentette be Czomba Sándor.
Hamarosan elkészül a kormány iparstratégiája, amely kiemelten foglalkozik ab gyógyszeriparral és annak fejlesztésével is - jelezte Túri Anikó, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége keddi konferenciáján tartott előadásában. Arról is beszélt, hogy a kormány milyen intézkedésekkel támogatta a magyar gazdaságot, a hitelezést, és szerinte a magyar fundamentumai erősek maradtak a válság ellenére.
Kedden tartotta negyedik ülését a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma, amelyen az energiaközösségek kialakításának szükségességét, illetve a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díjak esetleges belső átrendezését is felvetették a kamarai vezetői Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek – derült ki a tárca összefoglalójából.
Új, több mint egymilliárd eurós garanciaprogram segíti a magyar kis- és középvállalkozásokat (kkv) - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) hétfőn az MTI-vel.
Nem véletlenül beszélt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Portfolio Checklist podcastjában és a Budapest Economic Forum 2023 konferencián arról, hogy a minimálbér felett eljárt az idő, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) is megerősítette lapunknak, hogy hosszabb távon egybeolvadhat a garantált bérminimummal.
„Bár gazdaságunk nem sérült, de nem is erősödött kellő mértékben, ezt kell most bepótolnunk”, és ahhoz, hogy 2030-ra elérjük az EU fejlettségi átlagának 90%-át, tíz főbb feltétel teljesülésére van szükség – írta hétfői vélemény cikkében Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter azt rögzítette, hogy a külföldi beruházóktól azt kérik: működjenek együtt a hazai egyetemekkel, tudományos parkokkal. Az innovációs témakörben egy friss kutatásra hivatkozva leszögezte, hogy „az innovációs fordulatot ugyanakkor akadályozhatja a szigorú monetáris politika, ami a jövőbeli versenyképességet ölheti meg – ezt minden eszközzel ellensúlyozni kell”.
Érdekes közleményt adott ki csütörtök délután a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, melyben leszögezi: a kormány tovább szigorítja a bevándorlással és munkavállalással kapcsolatos szabályokat, ezért új törvényjavaslatot készít. Mindez azért is furcsa, mert épp a kormány javaslatára fogadta el a parlament júniusban a legújabb vendégmunkás-szabályokat, és az a törvény november 1-jén lépne hatályba.
A munkáltató vagy az állam ösztönzése nélkül nem racionális döntés egy nyugdíjpénztári tagság elindítása – mondta Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének konferenciáján. A szakember a Makronóm Intézet azon javaslatát mutatta be, amelyet az ÖPOSZ-szal közösen nyújtottak be a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak, és terveik szerint jelentősen javítaná a hazai nyugdíjrendszer helyzetét. A konferencián Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára a javaslatcsomagot megalapozó szakmai kutatás eredményeit ismertette, Ádám Viktor, a Noguchi kommunikációs ügynökség szakértője pedig arról beszélt, hogy milyen módszerekkel érdemes megszólítani a fiatalokat manapság.
Új szabályokat fogadott el a kormány az ingatlanalapok 180 napos visszaváltási idejű, illetve ennél gyorsabb visszaváltású befektetési jegyeinek arányaira vonatkozóan, miután legutóbb, 2019-ben az MNB ajánlásban tette kvázi kötelezővé a T+180 napos visszaváltási időt az új ingatlanalapok és sorozatok számára. Most a kormány elvileg a biztonságos működés mellett a versenyképességet is szeretné javítani az új szabályokkal.
A Portfolio múlt heti értesülésének megfelelően kamatplafont vezet be a kormány egyes új hitelekre. Igaz, csak „önkéntes alapon”: a jövő héttől a lakáshiteleket legfeljebb 8,5%-os THM-mel, a vállalkozói forgóeszköz-hiteleket pedig legfeljebb 12%-os kamattal kínálják azok a bankok, amelyek (például egy adóemeléstől való félelmükben) meg akarnak felelni a kormány elvárásának. A Gazdasági Versenyhivatal üdvözölte, a Magyar Bankszövetség támogatja az elképzelést, mi pedig megnéztük, mennyire kell megerőltetniük magukat a hitelintézeteknek a lakáshitelek területén. Mindössze három banknál találtunk olyan hitelt, amely már most „csont nélkül” megfelel a 8,5%-os elvárásnak.
Az Európai Unió egyszerűsített fúziókontroll eljárásban vizsgálta a Dunaferr megvásárlását, majd azt tegnapi döntésével jóvá is hagyta. A nyílt és transzparens felszámolási eljárás keretében korábban a Liberty Steel adott be érvényes és nyertes pályázatot - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
"A Gazdaságfejlesztési Miniszter önkéntes kamatplafon bevezetéséről szóló sajtóközleményében foglaltakra ezúton támogatólag felhívjuk tagbankjaink figyelmét" - közölte a Magyar Bankszövetség.
Az önkéntes kamatplafonok kimozdíthatják a hitelpiacot a jelenlegi állapotából, a hitelfelvevők jobban járnak, ha egy alacsonyabb kamatszint alatt versenyeznének egymással a pénzintézetek – reagált a Gazdasági Versenyhivatal arra a bejelentésre, mely szerint az új vállalati- és a lakáshitelek esetén önkéntes kamatplafon bevezetését kéri a kormány a bankoktól. A Portfolio véleménye mindezzel kapcsolatban cikkünk végén olvasható.